Az elmúlt héten elég durván éltem társasági életet, szerdától péntekig szinte folyamatosan. Alakulhattak volna egyébként szebben is ezek a napok, de úgy sikerültek, ahogy.
Egyébként rájöttem, hogy az alkohol nem boldogít. Vicces, amikor a szürke hétköznapjaimat élem, akkor mindig várom, hogy történjen, valami rendkívüli, valami, ami kiszabadít a hétköznapok fogságából. Most meg pont a „nyugalmat”, az egyszerűséget várom. Suli, munka, stb...
Így most egy ideig hanyagolom a kocsmaéletet

In memoriam lolcat

Vasárnap virradóra, hosszú betegeskedés után a macskánk itt hagyott minket. Kb. 15 éves volt és 10 évig volt a miénk.

Most már 2 macska helyett 1 macskánk van.
)':

Boldogság(?)

Valami egészen különös érzés töltött el tegnap este. A sok velem történt negatívum után is, egyszerűen jól érzem magam. Sőt, kifejezetten boldognak érzem magam.
Mielőtt még valaki arra gondolna, hogy valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt voltam, leszögezem, hogy csak 2-3 sört és 2 felest ittam, ami nekem nem okoz sok bódulatot.
Szóval, valami megmagyarázhatatlan dolog miatt boldognak érzem magam. Mondjuk ehhez az is hozzátartozik, hogy eldöntöttem magamban, hogy véget vetek a depinek.
Lassan itt a nyár, kezdődik a „fesztivál-időszak”. Koncertek, bulik, Balaton, sok-sok fröccs és sör, meg persze az elengedhetetlen Z. Fütyülős Mézes Málna.
(:

BTK

egy kis olvasnivaló nektek, hogy mi vár a magamfajtára 2009-ben

szalas.uw.hu/letolt/i/btk.pdf

Hógolyó

A csütörtöki és pénteki szerencsétlenkedések után, (a csütörtökit nem részletezem, pénteken meg megvágtak MATLAB-ból, illetve a komolytalan tüntetés) szombaton elnéztem egy ITK-s haverommal a Hógolyó Világ rekordra. Nem volt nagy szám, de legalább 2-3 órára kimozdultam otthonról. Illetve valamelyest feledni tudtam a problémáim. A rekordot nem tudom, hogy megdöntöttük e, valakinek a kommentjét szívesen várom ezzel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban az a szánalmas, hogy kint a pályán elfogyott a beléptető karszalag, ami hivatalossá tette volna a rekordot. Értitek, elfogyott...

Nagy valószínűleg még a héten lesz melóm. Ami jó dolog...

a végen túl...

Mintha álom lett volna. Gyönyörű rémálom. Mikor a jéghideg valóság újra beférkőzött az agyamba, rájöttem mi az, amit elvesztettem, mielőtt még megszerezhettem volna. A törött üveg megsebezte a lelkem...

A Tegnap este elég szürreális volt. Első Baccarás karaoke bulim volt. A hangulat igazán felemelő volt. Akiket ismertem, azok főleg ITK-sok voltak, illetve ott volt a bölcsész lány még az Imi bulijáról. Elég sokat beszélgettünk. Érdekes módon hitről (nem vallásos), egyetemről, igazából az igazi énünkről. Úgy érzem nyertem magamnak egy barátot. Egy lány barátot. Még egyet. Ő is felkerül a listára.

A Baccara után átmentünk egy Old's nevű helyre (ami később kiderült hogy ez a BME Kármán Tódor Kollégiuma). Nem maradtam sokáig. Ismét egy parádés 6 villamos+906+950+gyaloglás+906 kombóval jutottam haza.

ez a reggel olyan szürkének tűnik...