összevisszaélet XVI.

A héten főképp a munkákon volt a hangsúly, suliba talán ha egy napot voltam bent. (Holnap se megyek be.) Fáradok, motiválatlan vagyok. A legkisebb kudarc is visszavet. Nincsenek haverok a suliban. Folytathatnám. Nagy valószínűséggel végre egy olyan suliba kerülök (Igaz még kérdéses, hogy Bp, vagy Fvár) ami tetszik, az ami lennék, motiváltságom is meglenne, szép lenne az élet.

Szép lenne. Az a fránya lenne szócska mindig ott van, mindig előkerül. Még a színtiszta ábrándozások felhőjébe is belepiszkít a rideg realizmus.

Egyik kedves barátommal meghiúsult egy találkozó. Kicsit letört, de hát mit várjak az ÉLET-től (tényleg az ÉLET-t hibáztatom, mielőtt azt hinnéd, hogy téged, kit nem nevezek meg, még betűszinten se, de lehet, hogy nem is olvasod e sorokat...)

Nemtudom, kicsit ilyen:

"ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁRRRRRRRRRRGGGGGGGHHHHHH, valaki mentsen meg"

érzésben vagyok.

Nembaj, holnap szalas on tour Szeged Rezsőhöz, a legnagyobb archoz, cimbimhez. Odab*szunk a Zagysejteknek....

Gyári robot

Tegnap voltam ismételten melózni. Hihetetlen, hogy mikre rá nem tudom venni magam. A Müller M. nevű drogériai üzletlánc raktárában címkéztem fel a külföldi termékeket. (magyar címkével természetesen.) Kicsit furcsa volt, meg egyébként is én nehezen asszimilálódok (alkohol nélkül) idegen közegbe. Nettó 6 órás munka ez is, se kaja- se cigiszünet. Azért kibírtam. Habár megfogadtam, hogy többet nem, de hát egy pénzszűkében lévő diák nem válogathat. Szaré', Hugyé' kell dolgozni, de legalább valami. Szóval sajnos megyek jövőhéten is.