Reményik Sándor: Szól a Cenzor Szól a cenzor: Vétó; megtiltom ezt. E hasáb üres marad és fehér! S az üres lapon gyúlnak lángbetűk, Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér. Szól a cenzor: Vétó; hatalmam nagy; A semmiségbe vetlek vissza én! S a fehér lapról láthatatlan sorokban Feltámad az elítélt költemény. Szól a cenzor: Álom, megfojtalak, Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked! S szól az Ige: én öröktől vagyok S nem érintenek halálok, születések! Szól a cenzor: Ez férfimunka volt, Ma nem olvasta senki e lapot! S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram, Látatlanul mindenki olvasott! |
szalas blog! verzió: 2012.09 |
Főoldal | Életem | Bulizásaim | Gondolataim | Suli | ZH & Vizsganaptár | szalas IT blog | rss | Mobil nézet |
2011. január 5., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)