2012. szeptember 7., péntek

Összevisszaélet XXIII.

Annyi minden történt velem az elmúlt időben, hogy muszáj kiírnom magamból, azaz újraindul az összevisszaélet sorozat.

Megint egy csúnya mélyponton vagyok. Munkám megint nincs, pénzem szintén az, hogy meg barátnőm sincs, az meg már klasszikus.

Nehezen kezdek neki a következő félévhez / évhez, mert... Azt inkább nem írom le. Valahogy most nem várom annyira a benti haverok társaságát, mint eddig. Mint mindig, most is számkivetettnek érzem magam. Egy nyomorult aki a maga által alkotott kis szigetecske önjelölt kormányzója. A sziget neve meg az örökre egyedüllét szigete.