Az elmúlt hét nagyon durva volt, mármint abból szempontból, hogy csomó órára nem mentem be. Mert vagy nem akartam 2 órát várni, vagy nem akartam reggel felkelni, vagy egyszerűen nem érdekelt. Elgondolkoztam azon, hogy nekem nem való a felsőoktatás. "De most már hibába sírsz szalas, valamit kell kezdened az élettel." Már csak egy lehetőségem van: a jövőévi felvételi. Azt már végigcsinálom. Ha Székesfehérvárra, vagy Budapestre, Ha BMF-re vagy ELTE-re fogok járni nem érdekel. Ez nem élet.
Addig meg megpróbálom a legjobbat teljesíteni. Ha megy. Persze ha bejárok.
