A hétvégén kint jártam a Felvidéken barátaimnál. Már az út eleje döcögősen indult, mert a Nyugati pályaudvaron nem írták ki, hogy melyik vágányról indul a vonat. Illetve kiírták, csak az indulás előtt 5 percel. Na, de megtaláltam a vonatot, és eldöcögtem vele Párkányig. Ott várakozás, majd indulás tovább. Egy olyan kalauz volt itt, aki semmit sem tudott magyarul. Tényleg, jó olyan kalauzt alkalmazni aki nem tud magyarul. Elvégre nem élnek magyarok arra fele.
Megérkezem, és én elindultam, mert én ugye tudom az utat. Tévedtem, körülbelül egy órát keringtem a Fő tér körül, mire odaértem. Cirill gúnyosan megjegyezte, hogy nem hitte volna, hogy el tudok jönni egyedül. Nem tudok jegyet venni. Kurva vicces. Na mindegy.
Sütögettünk, sörözgettünk, beszélgettünk. Nagyon jó volt. Visszafele meg EuroCityvel jöttem, ami pik-pak itthon volt.
Közben sok kedves emberrel ismerkedtem, meg akik nem érdemlik meg, hogy egy Szlovákia nevezetű fasiszta szarban éljenek.
Megérkezem, és én elindultam, mert én ugye tudom az utat. Tévedtem, körülbelül egy órát keringtem a Fő tér körül, mire odaértem. Cirill gúnyosan megjegyezte, hogy nem hitte volna, hogy el tudok jönni egyedül. Nem tudok jegyet venni. Kurva vicces. Na mindegy.
Sütögettünk, sörözgettünk, beszélgettünk. Nagyon jó volt. Visszafele meg EuroCityvel jöttem, ami pik-pak itthon volt.
Közben sok kedves emberrel ismerkedtem, meg akik nem érdemlik meg, hogy egy Szlovákia nevezetű fasiszta szarban éljenek.